Szótörténeti érdekességek – Bagoly
A bagoly szó a bag szócsíra (gyök) származéka, amelynek jelentése csomó, csomóban lévő, csomóhoz hasonló dolog.
Szótörténeti érdekességek – Bolt
A bolt szó a ból szócsíra (gyök) származéka, amelynek jelentése hajlás, görbeség, ív alak (régen hosszú ó-val írták, azaz bólt).
Szótörténeti érdekességek – Tűz
A t betű általában véve távolítást, távolodást, terjedést fejez ki, illetve alulról fölfelé távolodást, emelkedést, magasságot (például a távol, tár, tol, taszít, támasz, tető szavaink esetében is). Az ű hang előre haladó, tiszta mozgásra, távolodó irányra utal…
Szótörténeti érdekességek – Híd
A híd szó a hí szócsíra (gyök) származéka, amelynek jelentése a következő: bizonyos határok közé szorult üres hely, puszta tér, nyílás, valaminek a nem léte.
Szótörténeti érdekességek – Kedves
A kedves szó a ke szócsíra (gyök) származéka, amelynek jelentése a következő: hajlandóság, vonzalom, kellemes érzés, tetszés.
Szótörténeti érdekességek – Ismeret
Az ismeret szó az is szócsíra (gyök) származéka, ami valójában az ős-ből alakult ki és a jelentése a következő: régi korra vonatkozó.
Szótörténeti érdekességek – Erény, erkölcs, erő
Mindhárom szó ugyanabból a szócsírából (gyökből) alakult ki, mégpedig a következőből: er.
Szótörténeti érdekességek – Csilingel
A csilingel szó a csil gyökből alakult ki, amelynek jelentése ez esetben a következő: a zaj halkulása, és ide-oda lengedezés, illetve apró, könnyed mozgás.
Szótörténeti érdekességek – Gyümölcs
A gyümölcs szó a gyüm szócsírából (gyökből) alakult ki, amelynek jelentése gömbölyű test.
Szótörténeti érdekességek – Hajnal
A hajnal szó kialakulásával kapcsolatban két változat ismert; az egyik a szó régies alakjáról szól. Eredetileg a szófaja időhatározó volt, a következő jelentéssel: reggel, korán reggel, napfelkelte előtt. Régi alakja holval volt, ami a hol szó származéka,…