A bagoly szó a bag szócsíra (gyök) származéka, amelynek jelentése csomó, csomóban lévő, csomóhoz hasonló dolog.

A bolt szó a ból szócsíra (gyök) származéka, amelynek jelentése hajlás, görbeség, ív alak (régen hosszú ó-val írták, azaz bólt).

A t betű általában véve távolítást, távolodást, terjedést fejez ki, illetve alulról fölfelé távolodást, emelkedést, magasságot (például a távol, tár, tol, taszít, támasz, tető szavaink esetében is). Az ű hang előre haladó, tiszta mozgásra, távolodó irányra utal…

A híd szó a hí szócsíra (gyök) származéka, amelynek jelentése a következő: bizonyos határok közé szorult üres hely, puszta tér, nyílás, valaminek a nem léte.

A kedves szó a ke szócsíra (gyök) származéka, amelynek jelentése a következő: hajlandóság, vonzalom, kellemes érzés, tetszés.

Az ismeret szó az is szócsíra (gyök) származéka, ami valójában az ős-ből alakult ki és a jelentése a következő: régi korra vonatkozó.

Mindhárom szó ugyanabból a szócsírából (gyökből) alakult ki, mégpedig a következőből: er.

A csilingel szó a csil gyökből alakult ki, amelynek jelentése ez esetben a következő: a zaj halkulása, és ide-oda lengedezés, illetve apró, könnyed mozgás.

A gyümölcs szó a gyüm szócsírából (gyökből) alakult ki, amelynek jelentése gömbölyű test.

A hajnal szó kialakulásával kapcsolatban két változat ismert; az egyik a szó régies alakjáról szól. Eredetileg a szófaja időhatározó volt, a következő jelentéssel: reggel, korán reggel, napfelkelte előtt. Régi alakja holval volt, ami a hol szó származéka,…