Zágonyi Mónika: Ősz a városban

Hűvösebb a szél, kabát ölel,
s bár ragyog, szelíd a napsütés,
jóleső a séta, húzz közel,
este nézd, a város is mesés!

Száll a sok levél, zenél a lomb,
s míg az utcazajba ringva cseng,
s halkan azt sugallja, semmi gond,
szívem álmodozva elmereng…

Csillogó eső s a lámpafény
mennyi-mennyi brilliánst teremt
úgy lebegve, mint a lágy szatén,
s az hogy itt vagy, oly sokat jelent!