Nyelvi esszék

Az igazság tükre; vajon megcsillan-e a szavakon keresztül?

Egyszer azt kérdezte tőlem egy volt tanárom, hogy mit gondolok, a szavakban rejlik-e az igazság? Hirtelen – némi derültséget keltve – kicsit sem komolyan azt válaszoltam, hogy attól függ, ki használja őket… Természetesen ez csak játék volt a részemről (és ismerve engem ez senkit sem lepett meg), abban viszont bizonyos vagyok, hogy a szó eszköz. Az igazi lényeg maga a lélek, az ember, aki a gondolatain keresztül alkotja a világot, illetve maga a kreatív gondolat; a szavak pedig segítenek célba érni akár az irodalom terén, akár egy kellemes, hétköznapi beszélgetést illetően. Kutatásaim során viszont nagyon érdekes dologra bukkantam ezt a témát illetően…

Filozófia órán megtanulhattuk, hogy az igazság sokszínű; filozófusaink alaposan körüljárták ezt a témát sokféle tekintetben. Láthatjuk, hogy különböző szempontok alapján nézve a dolgokat, hogyan változhat a vélemény, a látásmód.

Ha megnézem, hogyan alakult ki az igaz szavunk, akkor ez esetben is egy nagyon egyszerű, logikus eredetet találok. Van egy szócsíra, azaz szógyök, mégpedig a következő: ig. Ennek a szócsírának, gyöknek a jelentése: a maga nemében valami jó. Az i betű önmagában véve (többek között) közelítést, közelről indulást fejez ki, illetve mozgási hajlamot, képességet (mint például az itt, innen, ide szavaink esetében is), a g betű pedig meghajlást, görbeséget. Tehát magunkból indulva, azaz egészen “közelről”, a lélek mélyéről a jó felé hajlunk… afelé, ami a saját nézőpontunk szerint a maga nemében jónak tűnik.

A fenti származás alapján az igaz szó legalapvetőbb jelentése is tisztábban érthető. Ezt a jelentést a következőképpen lehet megfogalmazni:

A tapasztalaton keresztül szerzett ismeretekkel, az ismeretek ésszerű rendezésével és alkalmazásával, továbbá a valósággal megegyező: ezek alapján helyesnek, jónak tartott adatok, tények.

Az, hogy mit tartunk helyesnek, jónak, a valósággal megegyezőnek, bizony személyenként változhat. Abban tehát, hogy az igaz szó meghatározása magában rejti a sokszínűség fogalmát, talán valamennyien megegyezhetünk.

Végül elárulom, az igaz szónak melyik az a meghatározása, amelyik az én kedvencem. Költőként nagyon szeretem szavakba foglalni az érzelmeket; talán ebből kifolyólag az érzelmekkel kapcsolatos jelentése áll a legközelebb a szívemhez. Nézzük csak, hogyan hangzik ez:

Olyan érzés tulajdonsága, ami valóságos, tehát nem színlelt, emellett a lehető legjobban megközelíti a róla alkotott ideális képet. Tulajdonsága továbbá annak a személynek, aki ilyen érzések szerint cselekszik.

Igaz barát, igaz barátság… igaz szerelem, igaz szeretet… ki ne álmodozna olykor erről?

Az igaz szó további meghatározásait pedig meghagyom a szótárnak… a szótárnak, amelyben talán ott rejlik a válasz arra a kérdésre, hogy vajon benne van-e a szavakban az igazság?

© Zágonyi Mónika

Vélemény, hozzászólás?